Rohan az idő

Kedves Feleim!
A lányom ma tölti a tizenhetet. Te jó ég!!!!! Mindjárt érettségizik, férjhezmegy, gyerekeket szül etc....Öreg vagyok, mint az országút!

országomat egy kiadós alvásért

Kedves Feleim!
Sajnos rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok már húsz éves. Már nem megy az éjszakázás, koránkelés, nemalvás....Persze a tanítás is leszívja az ember energiáit rendesen, de egyre nehezebb regenerálódni. Például az olvasásá annak idején segített, most is próbálkozom erősen, de valami nem kerek, az év vége beláthatatlan messzeségben van még.Ide nekem egy végigalvós hétvégét!!!!!
Mostanában rákattantam Isabel Allende és Vargas LLosa könyveire, ezt azt eredetiben is megszereztem és nagyon bejön ez az un. mágikus realizmus. Meg úgy egész Latin-Amerika. El kell jutnom oda hamarosan!!!!!! Esperame Buenos Aires!!!!

a gatyából kilógó segg esete

Kedves Feleim!
Egy állással több van, de valahogy az adósságaim nem akarnak csökkenni. Már ott tartok, hogy hó huszadikán elhajtom a kéregetőket, se cigi, se kaja, se apró, mert effektíve már nekem sincs.... Lehettem volna/ lettem oktató/, ki töltőtollkoptató szegény legény. JózsefA. után szabadon.... Az ám, hazám!!!!!

Kedves Feleim!

Mondja meg nekem valaki, mért érzem magam ilyen fosul, mikor van melól, a hétvégi koncertre megvan a zenekar és még próbaidőpontot is sikerült találni, a nőikarom jelentkezését elfogadták a nemzetközi versenyre, a gimiben halgatható darabok alakulnak az áprilisi koncertre és még folytathatnám.... Mégis úgy érzem, itt helyben megdöglök! HELP!!!!!!!!!

lassan visszaoldalgok

Kedves Feleim!
Amíg a nyáron otthon punnyadtam, napról napra próbáltam erőt venni magamon némi szellemi erőfeszítés érdekében, nem írtam, nem blogoltam, nem jött az ihlet. Most viszont, hogy az egyik idomítás mellé még egy majdnem egész állásos másik jött, megjött a kedvem újra, mintha azagysejtjeim is átálltak volna egy magasabb fordulatra. Szóval lesznek újabb posztok.....

má megin esik.....

Kedves Feleim!

Szóllyon má valaki, Godónak, hogy el kék már zárni a csapot!!!!!!!napsütést akarok, lágy esti szellőt, glottgatáy kirándulást, reggeli uszodázást, napon megszáradárst. De azonnaaaal!!!!

et ne nos inducas in tentationem

Kedves Feleim!

Végre egy napsütéses tavaszi nap!!!! Ez király, bár a mikor reggel Életem Párjával a szokásos kávé-cigi szertartást végeztük a gangon, még elég hűvös volt, látszott a lehellet. Már nagyon untam az esőt, szutykot, hideget.De most már klassz az idő, be is terveztem némi futást délutánra. A fenti cím akkor jutott eszembe, mikor egyedül maradtam a nappaliban úgy fél hét magasságában és találtam egy érdekes filmet valamelyik adón, ami egy egy fiatal novícius és egy lány kapcsolatáról-szerelméről szólt. A téma lerágott csont, és igazából nem is az egyházi vonatkozása indította meg a gondolataimat, hanem az, hogy ha az ember leteszi a garast, elkötelezi magát valami mellett, az az élete egyéb aspektusai szempontjából lemondást jelent. Napi szinten szembesülök jómagam is azzal, hogy bizonyos vágyak kielégítése, legyenek azok anyagiak, szellemiek, egzisztenciálisak, a másik oldalon káoszt, fájdalmat, egy adott szó megszegését eredményezi, és a következmények sokszor beláthatatlanok. A boldogság talán az, amikor a a beteljesült és és beteljesületlen vágyak egyensúlyban vannak /és ez igen csak ritka, pillanatnyi állapot/, az előbbiek fölött érzet elégedettség ellesúlyozza az utóbbiak okozta hiányt. Ez a kényes egyensúly hamar felborul olyan emberkéknél, mint én is, akik megszállottként szeretik, amit csinálnak, és a ez a hivatás különben is azzal jár, hogy az ember pőrére vetkőzteti a lelkét mások előtt időről időre. Hát én most épp az egyensúlyhiányos fázisban vagyok újra, sokadszor, és halogatom a döntést, hogy jó átlagpolgár /hanging on a rop of medioctity/, doktor DLA egyetemi docens, mintaférj és apa legyek, vagy csak egy hobó egy virágcserépben, Ülő bika főnök, aki nyargalászik a prérin és bölényeket kerget, és várom az égi sugallatot. Ergo, ne me inducas in tentationem, sed libera me a malo, Domine!!!!!