Ha hamvas tizenéves szűzike lennék a múlt század 30-as éveiből,így kezdeném:Kedves naplóm!ne haragudj,hogy elhanyagoltalak!De mivel nem vagyok az,maradjunk ennyiben:Cső blogicám!Ne légy zabos,hogy hanyagoltalak egy bolhatöknyit!Az ábra az,hogy eléggé szét vagyok esve egy ideje. Szétszórtságomra jellemző,hogy a spanyolóra után,jóllehet taxival jóttem vissza az egyetemre,sikerült úgy elgondolkodnom,hogy elfelejtettem bemenni az órámra.Ráadásul a kollégám rezignált mosollyal megkért,ha lehet,ma már többet ne zárjam rá az iroda ajtaját,ha elmegyek,ő meg még benn ül,mert ilyenkor olyan fura klausztrofóbia tör rá.Ez a fránya tavasz is csak hiteget,hideg böjti szelek fújnak.A keddi próbára benyestem azt a spanyol tapsolós nótán fejből a kísérettel együtt,erre a fél csapat nem jön,mert szakest van.Majd kíváncsi leszek,jövő héten mi lesz,mert nekik is kotta nélkül kell nyomni,a tapsikolás mappával a kézben kissé nehézkes.És az egyenpóló.hmmm.Természetesen eltökítettem a cetlit,amire a lányok felírták,kinek mi a mérete.Így aztán a névsor alápján emlékezetből kellett a dolgot a megrendelőhöz megsaccolnom,ami,ismervén a fiatalnőknagycsomóban kontra ruhaméret fenomenon sajátos lefolyását,újabb nehéz perceket vetít előre.Abbéli és egyébiránt jogos felháborodásomban,hogy elb-ták az utolsó próbámat,elfogadtam egy invtálást a Muskátli nevű vendéglátóipari egy ségbe.Ott aztán kellő mennyiségű vodkasör combó elfogyasztásával,és örült csocsópartikkal próbáltam a felgyűlt feszültséget,komoly hatásfokkal,oldani.Nem csoda,ha a nyelvóra vége felé már összevissza kutyultam mindent,így inkább áttértünk arra a roppant érdekfeszítő témára,Márta kisfia heréi leszálltak-e már a zacsiba,vagy még a hasikóban figyelnek.Különben tök érdekes spanyol nyelvű blogokat találtam a neten.Tettem is két tudományos felfedezést.1.Hogy,hogy nem,a nők legikább férfiak,a férfiak leginkább nők blogját követik rendszeresen.És most itt ülök a vonaton,kb Battánál járhatunk,ahogy az átható olajszagot érzem,egy olyan kocsiban,ami elvileg dohányzó,de egy deka hamuzó sincs, és készítem magam a hétvégi partira,ahol az Anyósom és jómagam szülinapját, valamint,bár épp szétköltöztek, anyósomék házassági évfordulóját ünnepeljük majd.Azt hiszem,minden erőmre szükség lesz.Ha laszálltam benyomok egy gyrost a törököknél,korgó gyomorral sem meditálni,se próbát tartani nem lehet.
2009. március 26., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése