hosszú hétvége

Kedves Feleim!

Végre géphez kerültem, de nem tudom, mennyire leszek képes összeszedni a gondolataimat.Így inkább hagyom szabadon folyni őket, majd kiderül, mi az eredmény. Szóval alapvetően szeretem a nyelveket, de két napja mást se csinálok, mint a a lányom házi feladatában segédkezem, mert a pocoknak az a kényszerképzete, hogy apuci úgyis mindent tud, akár szótár nélkül is. Ez azonban enyhe túlzás, nem beszélve arról, hogy ha már angolul kell olvasnom, szeretem én kiválasztani, mit. Pl az kurvára nem köt le, Kylie Minoque viaszszobra túl szexi-e, és a gyerekek esetleg megállnak a növésben, ha meglátják a magasszárú csizmájában és a vörös, átlátszó fehérnemüjében. Nem beszélve arról, hogy suttyomban végre sikerült megvennem eredetiben Marquez-től a Szerelem kolera idején-t, itt dugdosom csütörtök óta, nehogy lecsesszenek a pénzkidobás miatt, de bele se szagoltam. Olyan érzésem van, mintha valami titkos vonzalmat kéne palástolnom, kerülgetem, vonz mint a mágnes.Mint Woody írásában, a Rosszlányok a menzán-ban, mikor a pasas örömlányok helyett fiatal bölcsészcsajokat vesz meg titkos légyottokra, melyeken Nitsche, Strauss, Andy Warhol megvitatása volt a prostitúció tárgya. A jó öreg Woody nem véletlen van jelen szinte állandóan a gondolataimban. A szorongó értelmiségi botladozásait senki nem mutatja meg jobban. Most is ment egy filmje valamelyik adón, a Jáde skorpió átka. Tudom, sokan fanyalognak, hogy azért az Annie Hall, meg Amit tudni akartok a sexről.., de én szinte minden filmjét kedvelem, hihetelenül jól szórakozom, felfrissít, felvidít. Kicsit már várom, hogy elinduljon a második félév. Tényleg rám fért ez a kis lazázás, de mostmár valami izgalomra vágyom. És ahogy a kegyetlen-egyetemen, meg úgy egyébként a dolgok látszanak, az izgalmas forgatag és megtermékenyítő zűrzavar meg is lesz. Nem tettem újévi fogadalmat, márcsak kabalából se, de ez a spanyoltanulás-projekt igazán érdekel, és a doktorimmal is kezdenem kéne megint valamit. És néhány külföldi út is folyamatban van, bár az angollal most épp torkig vagyok, valahogy majd csak megoldom. És nagyon várom a volt tanárom szülinapi buliját Debrecenben. Tíz éve kb ötvenen játszottunk a csellózenekarban. Remélem most is így lesz. Most megyek is, és végre olvasok egy kicsit.
Bueno, mis amigos, hasta luego!