Olyan szép idő volt , a biológiai órám már teljesen tavaszt jelzett.Jó,jó,tudom.Februárt írunk,belefér.Mégis zavar,hogy a természet úgy incselkedik velünk,mint egy rátarti,szeszélyes szűzlány,aki nem tudja,mit akar.Meg persze az is,hogy a filozófia magasságokból kicsit lejjebb ereszkedjünk,hogy a múlt héten tévedésből a benti félcipőmben jöttem haza Kaposvárról,a téli ott maradt.Kénytelen voltam egy ezerforintos (!!!) teszkógazdaságos magasszárút beújítani,hogy ne merüljek el a térdig érő hóban.A derekam lassan helyrejön.Rendészúr persze,olvasván a wiwes üzenetet nagy betegségemről,nem állta meg epés megjegyzések nélkül, utalva bizonyos lepedöakrobatika-túlzásbavitel nevű tünetegyüttesre,melyről a szakirodalom mostanában cikkezik,és férfiakat támad meg, és olyan közösségekben fordul elő,ahol az ivararány olyan 1 a 9-hez a hölgyek javára.Hát igen,azt hiszem,ennek utána kell néznem...
2009. február 17., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése